Üdv újra itt! Ez valójában nem is novella. Csak egy kis "szösszenet", ami nemrég pattant ki a fejemből. Jó olvasást! #
A városban láttam meg, az egyik út szélén. Idős volt- szakálla már szürkés színekben játszott. Egyedül volt. Nehezen húzta maga mögött ki kocsiját, mintha az egész világ súlya rá nehezedett volna. Mikor elmentem mellette, a szemembe nézett. Nem volt sok, csak egy pillantás. És ebben a pillantásban ott volt minden: a fájdalom, a magány, és valami egészen különös békesség is, ami mintha a lelkéből fakadt volna.
Elhaladtában rám nézett. És elment. S azután többé sosem láttam. De mégis az életemet változtatta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése